12 PONT – Ténytár a mélyvénás trombózisról

2014-10-13
  1.  A leszakadó vérrög(ök) által okozott tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25-30 százalékban végzetes.
  2. A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.
  3. A mélyvénás trombózis 90 százalékban a lábakban alakul ki, duzzadás, lábdagadás, fájdalom, kipirosodás kísérheti. Sokszor nincsenek, s ha vannak sem mindig egyértelműek a tünetek, ezért az alattomos betegség első jele lehet a fulladás is, amikor a kialakult vérrög már leszakadt és eljutott a tüdőbe....
  1.  Sok esetben csak boncoláskor derül ki: a halált tüdőembólia okozta.
  2. Az emberek akár negyede, Magyarországon tehát akár 2,5 millió ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával.
  3. Általános népegészségügyi szűrés nem indokolt, viszont egy nagyműtét, a csonttörés, a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése vagy a terhesség – az örökletes trombózishajlammal összeadódva – többszörösére emelheti a mélyvénás trombózis kockázatát a fiatalok körében is, ezért azoknál, akiknek közeli rokonságában fordult már elő trombózis vagy családjában szednek véralvadásgátlót, célzott laboratóriumi vizsgálat lehet indokolt.
  4. A trombózisok kétharmada kórházi kezelést követő 3 hónapon belül következik be.
  5. A sebészeti szakmákban – kiemelten az ortopédiai, például protézis operációknál és nagyműtéteknél – rutin eljárás a gyógyszeres véralvadásgátlás, de a belgyógyászatban, nőgyógyászatban nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a trombózis kockázatfelmérése és megelőzése.
  6. Bármilyen okból történő kórházi vagy otthoni hosszabb passzív állapot, 6 órát meghaladó mozdulatlan utazás (nemcsak repülő, autó is) a vér pangása miatt fokozza a trombózisveszélyt. Az életkorral a kockázat fokozódik. Akinek volt már trombózisa, nagyobb a kockázata egy következőre.
  7. A daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek: nem ritka, hogy a betegeknél nem a rák, hanem a mélyvénás trombózis talaján kialakuló tüdőembólia válik végzetessé.
  8. Az évtizedek óta alkalmazott, hagyományos véralvadásgátló kezelés alapja a K-vitamin hatásának gátlása. A megfelelő érték beállítása kezdetben akár napi vérvételt és laborkontrollt tesz szükségessé, amit később is 4-6 hetente ismételni kell. A véralvadásgátló hatást az elfogyasztott ételek, például a K-vitamint tartalmazó zöldségfélék mennyiségének szezonális változása, valamint időközben fellépő más betegségek és bevett gyógyszerek is befolyásolják, ezért fegyelmezett életmódra, akár élethosszig tartó orvosi ellenőrzésre, rendszeres laboratóriumi vérvételekre van szükség.
  9. Új perspektívát hoznak a kezelésben azok a gyógyszerek, amelyek közvetlenül valamelyvéralvadásért felelős vérfaktor gátlásával fejtik ki hatásukat. E gyógyszerek hatását nem befolyásolja az étrend és az életmód, stabilan adagolhatók és nincs szükség laborkontrollra sem, ezáltal alkalmazásuk úgy a betegeket, mint az ellátórendszert tehermentesíti.

Cikk értékelése

Még senki sem értékelte a cikket.

Hozzászólások